PÉcs Története monográfia

 
Pécs III. A hódoltság korában
A hódoltság korában
(1543-1686)

A magyar társadalom nagy részének e korszakról alkotott képét régi – a korabeli valóságot torzító – sztereotípiák uralják: török hadak dúlása, a magyar lakosság kifosztása, évszázados értékek elvesztése, meg a hódítók ellen küzdő magyar végváriak hősiessége. A török források pedig virágzó városról írnak.

Melyik álláspont igaz? Mi lett a jelentős középkori város sorsa 1543 után? Virágkort vagy pusztulást hozott Pécsre a török uralom? Az oszmánok csak romboltak, vagy értéket is teremtettek? 

Ezekre a kérdésekre keresik a választ a korszak kiváló kutatói – szigorú szakmai szempontok alapján. Az eddigi szakirodalom kritikai elemzésére és új forrásanyag feltárására alapozott munka hiteles képet ad a város oszmán igazgatásáról és a térségben betöltött politikai, katonai szerepéről épp úgy, mint a lakosság arányainak és helyzetének alakulásáról, a muszlimok és keresztények viszonyáról.

 
A püspökség alapításától a török hódításig

 A kötet Pécs és a város mai határain belül létezett, akkor még önálló települések középkori történetét tárja az olvasók elé.

Megismerhetik belőle, hogyan alakult ki ekkor a város mindhárom ismert neve: a latin Quinqueecclesiae, a német Fünfkirchen és a magyar Pécs.

 A szerzők két fő fejezetben tárgyalják – más városokkal összehasonlítva – a település egységes arculatának a kora középkor évszázadaiban történő kialakulását, illetve a késő középkor prosperáló gazdaságát, fejlődő társadalmát és azt, hogy ennek nyomán miként vált meghatározó kulturális központtá.

9786156027948_pecs_tortenete_II_COVER.jp
 
9786156027931_pecs_tortenete_1_COVER.jpg
Az őskortól a püspökség alapításáig

A kötet a mai értelemben vett Pécs városának természeti környezetét és előtörténetét mutatja be.

Megismerhetjük belőle a térség bronzkori társadalmait, Sopianae településtörténetét, temetkezési szokásait és ókeresztény temetőjét, a római kor utáni népvándorlás eseményeit, az avar kor hatásait és a honfoglalást követően a magyar lakosság megtelepedését.

A szerzők széles összefüggésben – a megyei, a dunántúli vagy éppen a Kárpát-medence egész területén zajló folyamatokkal összevetve – tárgyalják a terület sajátos, illetve más territóriumokkal azonos fejlődését.